Haldokló Nap Árnyéka – Hórusz lánya 6.

Haldokló Nap Árnyéka
Hórusz lánya [S02]
6. rész: Imthalos prefektus vacsorája

Idő: v.sz 1373 Tarsakh 9. (Birodalmi időszámítás 3509)

Csapat:
Enkidu
(untheri ember barbár 2./harcos 2./tolvaj 1. szint) utcagyerekből veszélyes harcos, opportunista csempész és „üzletkötő lett. Jelenleg a Kékhajó Kompánia nevű kereskedő és bűnszervezet vezetője
Kafele (azulduthi ember boszorkányos parittyás 5. szint) rendkívül karizmatikus 17 éves radikális ifjú, egykori rabszolgából most egy föld alatti fáraóhoz hűséges kultusz vezetője, a radikális társadalmi reformok híve. Időnként különös álmai vannak.
Methot (aasimar paladin 5. szint, Thot vérvonalából), Thoth istenség vérvonalának nemes lelkű és becsületes harcosa. Az Íbisz Árnyai nevű fegyveres csoport vezetője, Shusseli lord. Politikailag inlább a Status Quo és az arisztokrácia védelmezője.
Thotmesz (mulhorandi ember Thot-pap 5. szint), egykori varázslótanonc, aki rendkívül intelligens, de a társaskapcsolatok finomságai megrémítik. A geldanethi Thoth kultusz oltárszolgája.

1. Felkészülés a vacsorára

Imthalos prefektus vacsorameghívása napnyugtára szólt, ezért volt a csapatnak egy kis ideje. Kafele arra használta fel az idejét, hogy a megspórolt készpénzéből élelmet vett, és ételt osztott a nép között az Új Nap elveit hirdetve. Methot pedig egy drága (500 ap értékű) vázát vett, amivel megkívánta ajándékozni a vendéglátójukat.

A csapat arról is beszélt, hogy miként lehetne a Prefektusi palota tornyából kiszabadítani Neferti naphercegnőt (Kafele egy pókmászás varázslattal fel akart menni, hogy aztán a karjaiban lehozza, Enkidu a nála lévő repülés varázsitalát használta volna), de Thotmesz inkább a skorpióvermek miatt aggódott…

Ezalatt Thotmesz a fogadószobából figyelte a prefektus palotáját, és hosszas vizsgálódás után azt látta, hogy mintha a torony csúcsa körül furcsán fodrozódik a levegő a lemenő nap fényében. Egy hirtelen ötlettől vezérelve kiküldte a bagoly famulusát, hogy tesztelje a védelmet. Először egy mágikus búrára számított, de nem az volt. A bagoly óvatosan elrepült a torony felett, majd a váratlanul szélroham összeroppantotta a famulust és elpusztította.

Az egyedüli új ötletük az volt, hogy kihasználva Kafele megjelenés megváltoztató képességét fiatal lánnyá maszkírozzák, és úgy viszik be a palotába, hátha a ferde hajalmú Imthalos prefektus bekapja… a csalit.

Nem fognak felrepülni a toronyba.

2. Megérkezés a palotába

A csapat aztán pár társuk kíséretében elment a Palotához (Enkidu hűséges fegyvertársa Sakálölő pedig a közelben vár egy fiatal papra, aki bejuttatja őt a prefektusi irodákba). A bejártnál egy idősebb, de így is szép és elegáns hölgy (Hatho-Izabel) és egy Hórusz-Ré paladin (Nuben-Khafra) fogadta őket. Csapatot úgy fogadták, mint megbecsült vendégeket, és a palota egyik „frontális” részén felkísérték őket egy ebédlőbe, ahol Imthalos prefektus egy fiatal lánnyal az oldalán jelent meg (a lányt Günay-Si-nek nevezte, és egyértelmű volt, hogy az arany paróka és a drága ékszerek alatt egy közönséges ember kamaszlány rejtezik).

A vacsora asztalnál még két fiatal lány (a prefektus „ágyasai”: Taamira és Layali) foglaltak helyet, akiknek Enkidu elkezdte csapni a szelet. A tovább mindenki meglepetésére beállított egy vörös köpenyes Hórusz-Ré paladin (Anubhoran), akit Enkidu felismert: ez a férfi ott volt Rauthilban a fogadóban, amikor párbajt provokált. Ő is és a csapat is tudta, hogy a fickó biztosan az álnok Rezim nagyvezír embere. Methot hidegen üdvözölte, de nem merték erőszakba fullasztani a vacsorát, különösen úgy, hogy a murghyri nemzetet irányító atamanok közül ketten (Hamza és Khaan) is jelen volt.

A vacsora során a karakterek igyekeztek feltűnés mentesen viselkedni: Thotmesz az oktatási programjáról beszélt, Methot az untheri haditetteiről, Enkidu a szokásához híven új üzleti lehetőségeket keresett. Kafele oldalán a Haptuval a jóssal inkább a meglépési lehetőséget figyelte, és játszotta szende és a nyelvet nem ismeri untheri leányzót (habár egy alkalommal a palotamesteri szerepet ellátó Hatho-Izabel asszony felfigyelt a fiú varázslatára, de a vendéglátás tempója miatt sikerült ezt megúszni).

Eközben Sakálölő egy Shani nevű papnővel bejut a Prefektusi Hivatalba, ahol hosszú keresgélés után találnak furcsa kimutatásokat tizenöt évvel korábbról bábákról és nevelőnőkről, továbbá öt évvel korábban egy Alabástrom Torony nevű helyre vonatkozóan komolyabb felújítási és egyéb munkálatok költségeit illetve egy költöztetés nyomait…

Aztán a vacsora nyugalmát megzavarja egy furcsa vendég: maga Shanktar-Muritan bej, Murghöm választott kormányzója állított be hívatlanul a prefektushoz (aki láthatóan ennek nem örült). A bej és hölgy kísérője nagyon fesztelenül viselkedtek, ami nem volt érvényes senki másra a teremben.

A kényelmetlenséget kihasználva Kafele és Haptu kisurrantak (előbbinek a Disguise Self varázslatát meg kellett, hogy újítsa), és kijutottak az udvarra, hol pár marcona alak éppen a palota rabszolgáit vegzálták. Habár Kafele szíve szerint szétcsapott volna közöttük végül visszavonulót fújt a küldetés érdekében [A többi játékos csendben megkönnyebbült. – Tyr]

A vacsora végeztével először Enkidu és a hozzá csapódó Layali elindultak a palota komplexum belseje felé, de Khaan ataman és Taamira is ott alkalmatlankodott. Enkidu azzal tüzelte fel a lányt, hogy be kell jutni a palotakomplexum belső részébe (ahol a torony is volt), és megszöktetné a sanyarú sorsú lányt.

Azonban nem sokra rá Methot felvetésére a népes asztaltársaság többi része is felkerekedett, hogy megcsodálják a prefektus palotáját. Imthalos kelletlenül beleegyezett a dologba…

3. Leszámolás Imthalosszal

A belős palota felé egy magas falszakasz mentén lehetett lejutni, amely egy hatalmas belső udvarba vezetett. A fal belső részén egy nagy sövény labirintus volt, ahol Hatho-Izabel elmondta, hogy tigrisek vannak. A belső palotába két szökőkút között lehetett bejutni, de nem jutottak el a bejárati ajtóig.

A feszültség egyre nőtt. Kafele (aki még mindig igyekezett fenntartani a fiatal leány álcát) hallotta, hogy Imthalos prefektus a bejnek azt súgja: „Nem lesz semmi baj, csak maradjon mellettem.” Az ifjú boszorkánymester telepatikusan értesítette a társait, hogy csapdába sétálnak.

Aztán elszabadult a pokol. Hatho-Izabel elmondott pár varázsszót és az egyik szökőkútból egy vízelementál emelkedett ki. Enkidu a nő után vetette magát, aki megpróbálta riadóztatni a belső palotában lévő őröket.

Eközben Imthalos testőrkapitánya és a vörös köpenyes Hórusz-Ré paladin is kardot rántottak és megtámadták Methotot, aki állta sarat. Thotmesz Őrzőszellemeket idézett, amely kellemetlen sebeket okozott Imthalos testőrségének és magának a prefektusnak is, de ő ezt rövidesen egy mágiatöréssel megszüntette. Kafele „szerepben maradva” elmenekült a többiek szeme elől, majd egy bokor mögül parittyázott tovább.

Enkidu leütötte Hatho-Izabelt, és próbálta a palotából kirontó őröket feltartani. Methot végzett a nagyvezír vörös köpenyes Hórusz-Ré paladinjával, majd Thotmesszel közös erővel legyűrték Imthalos testőrkapitányát. A vízelementál rövid ideig kellemetlenkedett, mert Thotmesz elűzte [Arcana domain].

Eközben Imthalos egy különös varázspálcával majomfejeket lőtt ki, amelyek vijjogva csapódtak bele Thotmeszbe. Enkidu nem tudta tartani az ajtó és váratlanul egy hatalmas gorilla jelent meg. A fenevad ütései kellemetlenek voltak, de sikerült visszaűzni a palotába.

Ezalatt Thotmesznek volt ideje Sanktar Muritan bejjel beszélni, aki teljesen kimaradt a küzdelemből és láthatóan szórakoztatta, ahogy a mulhorandiak egymást gyilkolják. Jelezte, hogy ő nem fog közbeavatkozni, de ötven katonája vár a parancsára a palota előtt, és hamarosan jönnek, hogy rendet teremtsenek. Mint kiderült nem fog könnyeket hullatni a mulhorandi hatalmat szimbolizáló prefektus halála esetén.

Imthalos látva, hogy a csapat keresztülvágja magát az őrein elszaladt egyenesen fel a zikkurat struktúrájú palota külső lépcsőin az emeletre. A csapat igyekezet utolérni őt (mialatt Methot aktiválta isteni vérből adódó képességét és elkezdett felemelkedni, de a röptét hamar megszakított, amikor a felsőbb szinteken lévő őrök elkezdték megszórni nyílpuskalövedékekkel…

Enkidu a belső lépcsőn keresztül tört felfelé oldalán Layalival, a prefektus egyik ágyasával, aki ismert errefelé a járást. Ezalatt többiek a külső lépcső követték Imthalost, aki eltűnt az egyik oldalsó bejáraton. A csapat levágott pár őrt, majd megtalálták az ajtót, amely felvezetett a toronyba, ahol a csapat reménye szerint ott kell lennie a Naphercegnőnek…

A torony tetején már ott várta őket Imthalos és két testőre, de amint fölértek csatlakozott hozzájuk még két légelementál. A csapatból Enkidu kapcsolat a leggyorsabban, és rávetette magát Imthalosra, és kilökte őt a torony tetején körbefutó erkélyen. Miközben zuhantak az untheri zsivány megitta a korábban megvásárolt és ezidáig gondosan őrizgetett repülés varázsitalt, és kényelmesen repülve figyelte, ahogy az öreg Hórusz-Ré pap halálrazúzza magát. A prefektus halálával a levegőelementálok megvadultak, és az erejük végét járó csapat inkább lemenekült a torony tetejéről, mialatt az elementálok szétzúzták azt. A prefektus kincsei és aranyai messzire szétszóródtak a mágikus szélviharban, majd eltűntek.

Közben megérkeztek a bej emberei, akik gyorsan leállították a további vérontást, majd a csapat a bej engedélyével távozhatott.

Hatho-Izabelt (aki láthatóan a prefektus bizalmi embere volt), felpofozták, aki elmondta, hogy a lány körül nem stimmelt valami, pedig úgy nevelték itt a palotában, mintha a sajátjuk lenne. De a lány számára kiderült, hogy ki is valójában, és után nem lehetett vele bírni. Öt évvel ezelőtt egy késsel próbált megszökni a palotából, megállították, de a lány két embert megölt (közöttük Hatho-Izabel férjét). A lány azóta az Alabástrom Toronyban van elzára innen északra, ahol a Napkelte Légiója nevű Hórusz-Ré hitű lovagrend vigyáz rá. A csapat úgy döntött, hogy magukkal viszik a nőt, és azonnal északra mennek, mielőtt a nagyvezír újabb orgyilkosokat küld a nyakukba…

Mesélői megjegyzés: Mivel majdnem egy hónap eltelt a játék óta, ezért a részletek egy része már homályos. A játék alkalom első fele feszült volt és kicsit sehová sem tartó (kicsit túlméreteztem a társaságot), de a második felére a harc egészen összekapta a társaságot, plusz mivel elég nagy területen zajlott a harc, keresztül a palotán, ezért a csapat erőforrásait is sikerült rendesen elfogyasztani, mire a csapat felért a torony tetejére. Imthalos halála meglepett, de működött, a légelementálok pusztítása már csak látványos háttér volt a játékalkalom végére. Egyébként a prefektusi palota tornya szándékos félrevezetés volt, de szerencsére a csapat hamar ráharapott a dologra. Én eredetileg csendes besurranásra számítottam, végül így sem volt rossz.

7 thoughts

      1. Tekintve (és olvasva) a blogod zenei vonulatát, nagyon meglepődtem volna, ha ez pusztán véletlen egybeesés. 🙂 Btw az Insomnium rám is inspirálóan hatott: a Winter’s Gate lemezük (a kedvencem tőlük) az énekes egy novelláját dolgozza fel, amit annak idején elolvasva elhatároztam, hogy egyszer még megírom egy Heimurinn kalandmodulnak. 😀

        Kedvelés

      2. A Winter’s Gate tényleg fantasztikus lemez. Én már nagyon bánom, hogy annak idejln nem rendeltem meg a gyűjtői kiadást a könyvvel. 😦
        Az a Heimurinn modul elkészült azóta? Habár van egyéb tartozásom is. 😉

        Kedvelik 1 személy

  1. “Az a Heimurinn modul elkészült azóta?”
    Á, dehogy, az még a jövő zenéje, csak a teendőim listáján szerepel. De a novella hangulata nagyon passzol a Heimurinn hangulatához. Mindenképp értesítelek róla, ha egyszer megtörténik! 😀
    Az eredeti novella nekem sincsen meg, digitális verzióban olvastam el (de már nem emlékszem, hogy jutott hozzám). Viszont a teljes WG albumot elejétől-végéig letekerő koncertjükhöz kétszer is volt szerencsém, egyszer élőben, majd a covid időszakban online. (Dicsekvés OFF :D) Emlékezetes volt.

    Kedvelik 1 személy

Hozzászólás