Ahogy az első posztban írtam 1997-ben felfüggesztették a Birthrightot, ahogy látható volt, ezek után is kikerült még pár könyv (Player’s Secrets of Hogunmark, Player’s Secrets of Müden, Blodd Spawn: Creatures of Light and Shadow, Book of Regency), de ezek már inkább voltak utánlövések, mint igazán jó könyvek. Talán egyedül a Book of Regency állja ki az idő próbáját.
De a kiadói terveknek – és a TSR Archives oldalnak – köszönhetően azért pár apokrif irat címe és borítója fennmaradt az utókornak:
Birthright Campaign Setting 2nd edition javított szabályokkal és kis időugrással jelentkezett volna, és a kiszivárgott fülszöveg alapján Azrai az árnyak istene éppen a visszatérését készíti elő. A Shadow Moon egy hosszú kalandsorozat első része lett volna ahol feltehetően a Gorgon, a Holló és a Mágus kaput nyitnak az Árnyék létsíkjára, hogy előkészítsék Azrai feltámadását és visszatérését a világba. A Charge of the Cold Rider lett volna a sztori befejező része, a fülszöveg epikus kalandot ígért, de a 64 oldal kicsit karcsúnak tűnik.
Ezek után a Birthright lényegében arra a sorsra jutott, amire minden más 90-es években kiadott szetting: elfelejtődött, a dobozok és könyvek pedig gyűjtők és rajongók polcaira kerültek. Napjainkban mindegyik igazai drága ritkaság (különösen a dobozok), de a dmsguilden elérhetőek.
A Birthrightról nem sok szó volt Wizards of the Coast idejében, de azért még kikerült egy-két dolog, és 2005-ben megemlékeztek a megjelenésről. Hivatalos updatet nem kapott a világ a 3. és a 4. kiadás idején, és az 5. kiadás is csak fanservice jelleggel említi meg ezt a szettinget a Dungon Master Guide-ban. Volt egy Unearthed Arcana poszt, amely a csata szabályokról szólt, de annak nem sok köze volt az eredeti Birthright-hoz (ami nem feltétlenül baj, és attól függetlenül még bekerülhet).
Azonban ez nem jelenti azt, hogy aki későbbi kiadásokkal akar játszani, az magára lenne hagyva. A birthrigth.net oldalon több rajongói anyga is elérhető, illetve 3., 4. és 5. kiadásra is van egy konverziós rajongói dokumentum. Egyébként úgy gondolom, hogy mivel a Birthright birtokigazgatási és csata alrendszere teljesen független volt az AD&D szisztémától, ezért akár egy az egyben is át lehet venni azt és minimális csiszolással működne az ötödik kiadásban.
Igazából ennyi lett volna. Amikor novemberben észbe kaptam, hogy még egy sort sem írtam le, a sok gondolatból, ami a fejemben volt nem hittem volna, hogy sikerül hiánytalanul minden megjelent Birthright dobozt, könyvet és füzetecskét áttekinteni. Végül elkészült, de nem mindenhol sikerült talán olyan mélységbe eljutni, mit szerettem volna, de igazából a célom az volt, hogy ebbe a nagyon obskúrus szettingbe betekintést engedjek.
Ha értékelnem kellene a Birthright egészét, akkor azt mondanám, hogy ez egy érdekes kísérlet volt, ami rosszkor jött ki és nagyon hiányzott mögüle az emberanyag, akik ezt egyenletes színvonalon tudták volna termelni. Baker és Wyatt olyan monumentális léptékű világot teremtett, amelynek a kezelése alkotó szempontból is nagyon nehéz lett volna, főleg úgy, hogy a TSR-on belül ez csak egy divízió volt.
Ráadásul a megcélzott játékstílusra is nehéz játszható anyagokat írni. Szerintem pont a meglepően jó kései kalandmodulok jelezték, hogy ha találnak egy tehetséges szerzőt (Wolfgang Baur és Ed Stark az volt), akkor idővel kiforrott volna, hogy hogyan kell a Birthrightra kalandot írni.
A Player’s Secrets sorozat ötlete nagyon jó volt, de az elején kidolgozott metódus miatt sajnos sok könnyen átlapozható rész volt azokban a nagyon rövid füzetecskékben is. Visszatekintve a legértékesebb részek az országok térképei voltak.
Én azt mondanám annak, aki a sorozat hatására bele akar fogni egy Birthright kampányba, hogy kezdjetek kicsiben és egyelőre az alapdobozban szereplő országokkal (a Player’s Secrets kiadványokkal ne foglalkozzatok, hacsak nem a kezdőállamokat használnátok). Szerintem egy felkészült csapat egy lelkes mesélővel jókat tudna játszani ezen a világon.
Ami a szetitng jövőjét illeti szerintem a Wizards of the Coast jelenlegi üzletpolitikáját és ahem… kreatív tendenciáit ismerve nem lesz belőle egyhamar konverzió (legfeljebb akkor, ha a 7. kiadást már egy új kiadó adja ki). Talán a 2010-es évek közepén – amikor még a Trónok Harca mint franchise nem követett el harakirit – lett volna egy olyan pillanat, amikor ki lehetett volna hozni és szerette is volna a közönség, de ez most teljesen esélytelen. Ez szomorú, de ismerve az amerikai szórakoztatóipart (és azt, hogy már a 90-es években is mennyire nem értették néha a forrásokat, korszakot és zsánert, amit reprodukálni akartak), addig jó, amíg nem próbálják modernizálni.
Most már csak annyit írnék, hogy áldott, békés Karácsonyt kívánok minden olvasómnak!
Ui.: szeretném, ha lenne jövőre is Decemberi d’Extravaganza, de időben el fogom kezdeni. Témám még nincs (egyelőre egy zenei témaötlet van), de ha van kérésetek vagy tippetek, hogy miről olvasnátok, akkor jelezzétek a kommentekben!
Kavicsok a margón 